[600-581] [580-561] [560-541] [540-521] [520-501] [500-481] [480-461] [460-441] [440-421] [420-401] [400-381] [380-361] [360-341] [340-321] [320-301] [300-281] [280-261] [260-241] [240-221] [220-201] [200-181] [180-161] [160-141] [140-121] [120-101] [100-81] [80-61] [60-41] [40-21] [20-1]
Drága Angyalka!
Ismét Nálad jártam :) Nem tudok betelni meseszép oldaladdal!!!
Viszont lenne egy kérdésem is Hozzád.
A Top listára nem tudok betenni bannert :( Ez miért lehet? Válaszod előre is köszönöm szépen!
Szeretettel gondolok Rád:Jutka/Csutiglitter
|
Téli vers
Ej, ej, garázda tél apó!
Ki ördög hítta kelmedet,
Hogy sz. Mártonnap tájba' hó
Borítja házi telkemet?
Hogy bámul a vén vaksi hold
Hópelyheken át, mint szitán!
Pedig milyen jó szeme volt
Nyáron, szerelmesek után!
Mily villogó szemmel lesett
Minden sovárgót, csintalant;
Tudta nélkül alig esett
Szerelmi légyott és kaland.
De most bezzeg bámulhat ám,
Míg, amivel lát, kiapad, -
Mégsem jön ifju és leány:
Nagyon szabad künn a szabad.
Sőt a fakó poéta sem
Motollál a négy végivel,
Hanem bent ül kedélyesen
S tollmardosó dolgot mivel:
"Óh, természet halála, tél!
Emígy kapaszkodik bele -
"S te hófehér hó, mint Adél
Fehér, hideg hókebele..."
Pedig jól tudja, a kötél,
Hogy a lány keble nem hideg:
Csak, persze, tiltja szép Adél
Körmét annál hevitni meg.
De én kemencém oldalán
Csak fumigálom a telet;
Megfér kivül szobám falán!
Ne bántsa ezt a kis helyet.
Most fázok, mert van benne mód
Mig el nem ég félölnyi fám:
Akkor... ha elrontom a szót
És fázom, - nem az én hibám.
Arany János(1850 nov.)
Kellemes napot kivánok:)
Smile Island |
Télen minden kopár
Elhull fű, fa, virág
Télen minden sivár
Kihalt, csendes a határ
Télen minden színtelen
Eltűnnek a színek hirtelen
Télen uralkodik a homály
A hideg, a jég, szinte kiált
Télen elülnek a zengők
Csak néha hallatszanak csengők
Télen félelem az élet,
Nem is hinni, itt emberek élnek
Tél…
Azért én mégis, szeretlek téged.
Kellemes hétkezdést..Ölellek..
|
|
Végre itt van a hétvége,
kimerített ez a hét,
várva várom napok óta:
jön a szombat, aludnék.
Alig pirkad, hajnal hasad,
félálomban eszmélek:
jaj, de jó a szombat reggel,
Isten ments, hogy felkeljek!
De a cicák máshogy vélik,
szerintük ez helytelen,
hogyha én a kelő nappal
a hasamat süttetem.
Vizes nózi orromhoz ér,
elfordítom a fejem,
Haramia nem adja fel,
tappancsa a kezemen.
Honesty is akcióban,
a hátamon elterül,
dorombolás sztereóban -
minden halad remekül.
Összedolgozik a két macs,
megdagasztják vállamat,
akupunktúra szükséges,
felemelő pillanat!
Majd amikor úgy látják, hogy
nem használ itt semmi sem,
Hony cica úgy gondolja,
mosdásra van szükségem…
Próbálkozom még egy kicsit,
hátha mégis alhatnék,
de úgy tűnik: leányálom,
amiben reménykednék…
Kezdődik a kergetőzés,
útban vagyok, gondolom,
jól irányzott cicatoppok
landolnak a hátamon.
Gazdi tervez, cica végez…
sóhajtozva felkelek,
nincs mit tenni, ha a cicák
úgy döntenek: éhesek.
Morgolódom, mindeközben
felnyitom a konzervet,
úgy tűnik most, hogy a cicák
bajszuk alól nevetnek.
Visszadőlök, mostmár aztán
nincsen lelkifurdalás,
csak azért is megpróbálom,
hátha nem lesz támadás.
Félálomban még felfogok
egy-egy könnyed huppanást,
egyik jobbról, másik balról -
elfáradtak a cicák.
Nyugalom és dorombolás
közben köszönt ránk a nap,
béke honol cicák táján,
én kelek, ők alszanak…
---------------------------------------------------------------
Csoda szép napot:)
Kati és Macsekok |
Szia Angyalkám!
Mikor irtam is erre az oldaladra, akkor én küldtem is neked emailt. Megkaptad? Csak mert nem kaptam olyan visszajelzést és most nem tudom megkaptad-e vagy sem.
Szép hétvégét neked!
HoneyJen
|
Vass Albert..
Vendég vagy a világban, és ez a világ szép vendégfogadó. Van napsugara, vize, pillangója, madara. Van virágja, rengeteg sok. Tanulj meg örvendeni nekik. Igyekezz többet törődni azzal, ami még a világ szépségeiből csodálatosképpen megmaradt, az emberiség minden pusztításai mellett is.
|
Szia szia. drága barátném.Hoztam neked egy meglepi Ponto Vida művészetdíjjat , melyet a főoldalam alján megtalálsz..Legyen csodaszép hétkezdésed puszillak Luna |
Angyalkám!
Örülök annak hogy találtál magadnak olyan képecskéket, amik tetszenek. Tudod, hogy mindig szeretettel látlak oldalamon!
Legyen szép az álmod!
HoneyJen
|
Ragyogja be napodat a boldogság
Ébredéskor arcodat a fénysugár
Csillogása borítsa be testedet
Lágyan simogassa lelkedet
Legyen béke és szeretet szívedben
Boldogságod sose érjen véget
Legyen minden napod áldott végre
Örülj minden jónak és szépnek
Így kívánok szép napot te néked
Kati és Macsekok |
Angyalkám!
Emailt Vasárnapig igyekszem elküldeni. Kissé zsófoltak a napjaim és kapkodok ide-oda.
Szeretetteli hétvégét neked!
Ölel
HoneyJen
|
Tündérálom
Ott, messze fenn északon
túl gomolygó ormokon
ott, ahol a madár se jár,
lakik egy Tündér és kedvesére vár.
Minden reggel ablakhoz suhan,
s tekint világok felé
bejár eget, földet, poklokat,
de kire vár, nem lelé.
Kezét nyújtja, hátha jön -
éneke hegyeknek köszön
ajkán mosoly, mert remél -
napra nap, éj éjre kél.
Nem fárad minden nap kelni fel
hinni erővel: a nap közel,
mikor megnyílik a felhők óceánja,
s a ködön át feltűnik szerelmes párja.
Hiszi akarattal: itt van az óra,
bár százévek teltek el azóta,
hogy Ő elment, messze el,
de mégis hiszi: az idő közel.
S akkor a felhőóceánon át
meghallja kedvese dalát,
s már repül is felé...
Tündéralakját a sötét völgy elnyelé.
/Őri István/
Kati és Macsekok |
szeretettel Rosanna
|
Csodálatos napot:)
Kati és Macsekok |
Szia Angyalkám!
Megint én! Van egy meglepim számodra. Gyere kukkold meg a gportalos oldalam főoldalát.Talán már te is hallottál errő. Én is megkaptam és elsőként hozzád jöttem!
HoneyJen
|
Angyalkám!
Szívem igaz szeretetével kívánok Neked mesés, angyali hétvégét!
Ölel: HoneyJen
|
“Ne hessegesd el a szomorúságot. Oktalanul jön;
talán öregszel ilyen pillanatokban,
talán megértettél valamit,
elbúcsúzol a szomorúság negyedórájában valamitől.
S mégis, a szomorúság megszépíti az életet.
Nem szükséges, hogy mesterséges világfájdalommal
mászkálj a földi tereken, lehorgasztott fővel,
az élet és minden tünemény reménytelen
mulandóságán elmélkedve, a tűnő örömök
fantomjai után koslatva. Először is,
az örömök, melyek eltűnnek, talán nem is voltak
igazi örömök. Emlékezzél csak… Aztán:
a szomorúság egy váratlan pillanatban leborítja csodálatos, ezüstszürke ködével szemed előtt a világot,
s minden nemesebb lesz, a tárgyak is, emlékeid is.
A szomorúság nagy erő. Messzebbről látsz mindent,
mintha vándorlás közben csúcsra értél volna.
A dolgok sejtelmesebbek, egyszerűbbek és igazabbak
lesznek ebben a nemes ködben és gyöngyszín derengésben.
Egyszerre emberebbnek érzed magad. Mintha zenét hallanál,
dallam nélkül. A világ szomorú is. S milyen aljas,
milyen triviális, milyen büfögő és kibírhatatlan lenne
egy teljesen elégedett világ, milyen szomorú lenne
a világ szomorúság nélkül!”
Kati és Macsekok |
[600-581] [580-561] [560-541] [540-521] [520-501] [500-481] [480-461] [460-441] [440-421] [420-401] [400-381] [380-361] [360-341] [340-321] [320-301] [300-281] [280-261] [260-241] [240-221] [220-201] [200-181] [180-161] [160-141] [140-121] [120-101] [100-81] [80-61] [60-41] [40-21] [20-1]
|